A Nem adom a házamat mozgalom megoldási javaslata az egyik legégetőbb társadalmi, és gazdasági visszahúzó erő rendezésére.
A javaslat alapját a nagyszámú érintettel való hosszas konzultáció, a közgazdasági, és jogi szakértők nyilatkozatai, a bírósági ítéletek, és gyakorlat, valamint Molnár Ervin „Teherlerázás” című tanulmánya szolgáltatta.
Mi történt?
Az embereket csőbe húzták a devizahitelekkel 2002 – 2008. évek között.
- Magas Forinthitel kamatokkal, és az állami támogatások szűkítésével devizahitel felvételére ösztönözték őket.
- Fogyasztásra buzdító kommunikációval, agresszív, és megtévesztő reklámokkal emberek millióit hajszolták bele egy szakemberek által már akkor látható csapdába.
- A valós kockázatok elhallgatásával, a fogyasztóvédelem, és a bankárok iránti bizalom kihasználásával elültették a köztudatba, hogy ez egy hosszútávon tartható, és fizethető módozat.
Ki okozta?
- Ennyi ember átverése inkább tűnik kitervelt kifosztásnak, mint súlyos szakmai hibának.
- Az aljas terv teljesítéséhez szükség volt pontos számításokra, politikai, és gazdasági haszonélvezőkre, hatékony kommunikációra.
- A felelősök személy szerinti megnevezése hosszas, valódi szándékon alapuló nyomozati munkát követően lehetséges.
- A felelősök kiderítése, és felelősségre vonása elengedhetetlen a társadalmi igazságosság, és megbékélés érdekében.
Ki szenvedte el?
Közvetlen károsultak azok az emberek, akik bízva a pénzügyi szakemberekben, jogászokban, és a fogyasztóvédelemben, gyanútlanul vállaltak hosszú távú kötelezettséget.
- Családok, akik gazdaságosabbá akarták tenni az otthonukat, mert szakemberek megmutatták nekik, hogy kevesebb lesz a törlesztő részlet, mint amennyit spórolnak a fűtésszámlákon.
- Fiatalok, akik az eléjük tett kimutatások alapján – gyakran a banki ügyintézővel együtt - kiszámolták, hogy olcsóbban tudnak devizahitellel venni ingatlant, mint bérelni.
- Jobban kereső szülők, akik így, egy kedvező havi kiadással akarták biztosítani gyermekük ifjúkori lakhatását, életkezdését.
- Diákok, akik az ország jobbítására fordítható tudásuk megszerzéséhez szükséges anyagiakat akarták úgy előteremteni, hogy képesítésüket kamatoztatva később könnyedén vissza tudják fizetni a kölcsönt.
- Vállalkozók, akik munkahelyeket, és értéket akartak teremteni, úgy, hogy később a megtermelt többletből könnyedén tudják teljesíteni a kötelezettségeiket. A bank szakembereivel közösen számolták ki, hogy biztosan meg fog térülni a bank által biztosított tőke.
- Azok a környezettudatos emberek, akik lecserélték öreg, gazdaságtalan, környezetszennyező gépkocsijukat egy modernebb, biztonságosabb járműre. Gyakran ők jobb alkupozícióba kerültek, ha hitelre vették a kocsit, mintha készpénzben fizették volna.
- Akik a megaláztatásokat, és a fehérgalléros kifosztást már nem tudták elviselni, és maguk vetettek véget az életüknek.
Közvetett károsultak azok az emberek, akik bár nem vettek fel devizakölcsönöket, de a vásárlóerő csökkenése miatt megszűnt, vagy munkahelyeket leépítő vállalkozások munkavállalói voltak. A megszűnt, vagy lecsökkent bevételeik miatt:
- Nem tudják fizetni a közműszámláikat, vagy lakbérüket.
- Nem tudnak megfelelő minőségű, és mennyiségű élelmet venni.
- Forint hitelükkel elmaradtak.
Közvetett károsult a teljes Magyar gazdaság, az állami ellátó, és szociális rendszer, mivel a fogyasztás csökkenése miatt jelentősen visszaestek a járulék, és adóbevételek. A pénzintézetek pedig elenyésző adók mellett külföldre menekítették az extra profitot.
Közvetett kárként jelentkezik a számtalan egészségkárosodás, az elmaradt nyaralások, a külföldre vándorolt családtagok.
Milyen helyzetben van az ország az eladósodottság vonatkozásában?
- Nagyságrendileg 1 500 lakást már elárvereztek.
- Számtalan hitelre vásárolt gépkocsit már visszavettek.
- Százezer lakás van árverezés alatt.
- További százezer család több mint 90 napos késésben van, de még nem mondták fel a kölcsönszerződését.
- A lakosság közel 50 %-a nem rendelkezik tartalékokkal. Az Ő törlesztő képességük a legkisebb nehézség hatásra megszűnik.
- Az adósok nagy része már akkor sem tud törleszteni, ha valamilyen részmegoldás miatt csökkennének a törlesztő részletek.
Mi a megoldás?
- Kizárólag olyan megoldás jöhet szóba, ami mind a közvetlenül megkárosított, mind a közvetve kifosztott emberek, és az állam helyzetét is rendezi a károkozók terhére.
- Minden intézkedést megelőzve, vagy azok elmaradása esetén a Nem adom a házamat mozgalom más otthonvédő szervezetekkel együttműködve továbbra is minden jogi, politikai, és akár engedetlenségi eszközt is megragad, hogy senkit ne lehessen jogszerűen elfoglalt otthonából az utcára tenni.
- A deviza, és forint hitelek jogi rendezéséig, és az okozott károk megtérítéséig minden végrehajtási eljárást fel kell függeszteni.
- A devizahiteleket a csalás, uzsora, és a folytatólagosan elkövetett kifosztás, valamint 2008. év óta folytatólagosan elkövetett kárenyhítés elmaradása okán el kell törölni.
- Mivel a károk egyenkénti kiszámítása, és bírósági érvényesítése fizikailag megvalósíthatatlan, a pénzintézetek fizessenek a folyósított összegnek megfelelő kártalanítást minden kölcsönszerződés után oly módon, hogy a folyósított összegből még vissza nem fizetett összeget az állam kapja - egy szociális alapba az egyéb károsultak kárainak enyhítésére - és a maradék, vagyis a banknak bármilyen jogcímen fizetett összegekkel megegyező összegek az adóst illessék adó, és járulékmentesen.
- Minden, a termék bevezetésekor felelős pozícióban lévő banki alkalmazott, politikus, felügyeleti szervezet vezetője, közjegyző csalás bűntette miatti felelősségre vonását kezdeményezzük.
- Rajtuk kívül minden olyan banki alkalmazott, banki jogász, bíró, közjegyző, politikus, végrehajtó, stb. akik nem emelték fel a szavukat a devizahitelek eltörlése mellett, és jelen pillanatban is részt vesznek az emberek megtévesztésében, - bűnpártolásért való felelősségre vonását kezdeményezzük.
Megfelelő társadalmi támogatottság esetén teljes adósságeltörlést, az adósság csapdával okozott károk megtérítését szorgalmazzuk.
Törvényeket szorgalmazunk, - civil érdekvédők, és szakértők bevonásával - annak érdekében, hogy pénzügyi területen se lehessen kihasználni a rászorulók nehéz helyzetét, jogi, és pénzügyi ismereteik hiányát annak érdekében, hogy számukra előnytelen szerződéssel kiszolgáltatottá tegyék őket.
A fenti elvekkel megegyező módon kívánjuk rendezni az államadósságot is.
Valódi megoldások iránti elkötelezettségünk, és a Nem adom a házamat mozgalom e témában való jártassága által olyan megoldást szorgalamzunk, ami minden időre föléemeli az emberek érdekét bármilyen pénzhatalom érdekinek.